A vitorlázásról

"Aki vitorlázik, ne siessen!"

A vitorlás hajó tökéletes találmány, vízen lenni pedig akár szélcsendben, akár friss szélben a legcsodálatosabb élmény: pihenés és kaland együttesen. Bár lehet ûzni egyedül is, a vitorlázás mégis inkább társas tevékenység, mely a változó idõjárás segítségével csapattá kovácsolja a hajón lévõket. Sokakban - akik még nem kerültek közeli kapcsolatba ezzel a sporttal - olyan elképzelés él, hogy a vitorlázás a gazdagok kedvtelése. A mi egyik fõ célunk ezt a nézetet megcáfolni és megmutatni, hogy nemtõl és kortól függetlenül bárki által megtanulható, valamint - egy átlagos munkahelyet feltételezve - bárki által elérhetõ sport, ehhez csupán a vízterületet és a hajóméretet kell helyesen megválasztani. Ezen sorok írója tanúsíthatja, hogy pontosan ugyanúgy fröccsen a hajó orrán a víz a Karib-tengeren, mint Badacsony elõtt; és ugyanakkora (sõt, számomra sokkal kedvesebb) élmény egy apró jolléval Agárdról a pákozdi Szúnyog-szigetre hajózni a Velencei-tó nádasaiban, mint egy nagy hajóval végigszántani az Adriát. Mi magunk bár igenis merjünk nagyok lenni és nagyot álmodni, de hajóban a kicsi is szép!

"A Hatóság szerint a nagy hajó csak kishajó"

Hogy a mottót, és a leendõ jogosítványunk feliratát megértsük, tudnunk kell, hogy a Hajózási Szabályzat két fajta vitorlás hajótípust különböztet meg: a 20 méter hajóhossz alatti (=kishajó) és az e feletti (=nagyhajó) kategóriát, az árbocok számától és vitorlafelület nagyságától függetlenül. 'Sport és kedvtelési céllal' tavon és tengeren egyaránt csak a 20 méter alatti, azaz a 'kishajó' kategóriájú hajókat vezethetjük, mivel a 20 méter felettiekre, a 'nagyhajókra' már hivatásos hajóvezetõi képesítés szükségeltetik, és ezt nem tanfolyamokon, hanem hajózási szakiskolákban tanítják, évekig. Megnyugtatásul közöljük, hogy a 19 méteres hajóhossz már olyan hatalmas (és drága), hogy olyat sporthajóban nem is igen gyártanak, a jól megépített 14-16 méter hosszúságú vitorlás 'kishajókkal' (ezek súlya 10-12 tonna, álló magasságú zuhanyzóval és egyéb extrákkal rendelkeznek) bátran neki lehet indulni akár az óceánnak is. A Balatonra az ilyen hajók már túl nagyok, ide legalkalmasabbak a 6-8 méteres egyszerûbb (és olcsóbb) típusok.

A 20 méter alatti, vagyis kishajó kategóriában alapvetõen kétféle hajótípusról beszélünk:

• Jolle vitorlások, vagyis a kisebb, 3-5 méter hosszú kabin nélküli, 'svertes' sportvitorlások. A Balatonon nem hivatalosan ezt a kategóriát nevezik kishajónak. Közismert típusok például az Optimist, a Repülõ Hollandi, Finn Dingi, vagy a Kalóz
• Tõkesúlyos vitorlások, vagyis a kabinnal komfortossá és a nehéz tõkesúllyal felboríthatatlanná tett, általában 5 méter hosszúság feletti hajók, melyeket a balatoni köznyelv nem hivatalosan 'nagyhajóknak' hív, ismertebb típusai a klasszikus fa Dragon vagy a Cirkálók, mûanyagból pedig a tavi és tengeri változatokkal egyaránt rendelkezõ magyar 'Balaton' hajósorozat, a Sudár, vagy a státusszimbólummá vált Bavaria, a magyar fejlesztésû óceáni vitorlás Equator, és még hosszasan folytathatnánk.

A vitorlázásban az a szép, hogy gyermek és felnõtt, férfi és nõ, módosabb és kevésbé tehetõs egyaránt megtalálhatja a neki megfelelõ vízterületet és a számára elérhetõ hajót, akár bérel, akár sajátot vásárol. Mindenkinek õszintén ajánlhatom: jöjjön, bontsunk vitorlát!