Sportjaink
Ezen az oldalon rövid ismertetőket találsz az egyes sportokról. Ha hiányzik a listából egy sportág ne habozz, írd meg nekünk és mi felvesszük.
T-Z

Programok
Ha tudsz egy jó programot, oszd meg velünk is !
Intézmények
Név Telefon Város
Sportmax Uszoda és Strand 36 (20) 428 8363 Budapest XI. kerület
Pécsi Vasutas Sportkör 36 (72) 514 900 36 (20) 424 9019 Pécs
További intézményekért kattints ide !
Ha ismersz egy jó intézményt, ajánld nekünk is !
Vízilabda
Leírás
Általános szabályok

A vízilabdát 7 fős csapatok játsszák.

A mérkőzés és a negyedek kezdésekor a pálya közepén a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető sípjelére úsznak ki a csapatok a kapuvonaltól. A játék célja: gólok elérése.

A labdát a test bármelyik részével szabad érinteni. Az a csapat győz, amelyik több szabályos, a játékvezető által megítélt gólt ér el.

A Magyar Úszószövetség által kiírt bajnoki és díjmérkőzéseket - a serdülűmérkőzések kivételével - a nemzetközi szabályoknak megfelelő, legalább 30 X 20 m méretű, hitelesített vízilabdapályán (úszómedencében) kell lejátszani. A legkisebb vízmélység valamennyi bajnoki és díjmérkőzésen 180cm. Felnőtt bajnoki és díjmérkőzéseket legalább 17°C, ifjúsági és újoncmérkőzéseket legalább 19°C hőfokú vízben kell lejátszani. Ennél alacsonyabb hőfokú vízben a csapatok játékra nem kötelezhetők. A legmagasabb vízhőfok 26 °C. Kivétel a budapesti Császár- és az egri versenyuszoda, amelyekben a természetes forrás hőmérsékletének megfelelő hőfokú vízben kötelesek a csapatok játszani.

A játéktér mindkét oldalán feltűnően meg kell jelölni a kapuvonalat, az ettől mért 2 és 4 méteres vonalat, valamint a pálya felezővonalát. Ezek a jelzések a mérkőzések alatt jól láthatók legyenek. A játéktér határa a kapuvonalak mögött 30 cm-re van.

A játékvezető részére a pálya egyik oldalán, annak teljes hosszában, a góljelzők részére az ellenkező oldalon, a kapuvonal meghosszabbításában kell megfelelő helyet biztosítani.

A kapufának és keresztlécnek négyszögletesnek, 7,5 cm keresztmetszetűnek kell lennie, amelyek egymással és a kapuvonallal derékszöget zárnak be.

Fából vagy fémből készülnek, színük feltűnő. A kapukat a játéktér két végén - az oldalvonalaktól egyenlő távolságra - szilárdan kell rögzíteni úgy, hogy azok a medence végétől és mindenféle akadálytól legalább 30 cm távolságra legyenek.

A kapufák közötti belső távolság 3 méter. A keresztléc alsó vonalának magassága a víz színétől számítva 90 cm, feltéve, hogy a víz mélysége 150 cm, vagy annál több. Ha azonban a víz mélysége 150 cm-nél alacsonyabb, akkor a keresztléc alsó vonalának magassága a medence fenekétől számítva 240 cm.

A labda teljesen felfújt, belső gumija lehetőleg önelzáró szeleppel működjék. Kerülete nem lehet 68 cm-nél kisebb és 71 cm-nél nagyobb. Legyen vízhatlan, sima felületű és zsiradékmentes. Súlya nem lehet 400 g-nál kevesebb és 450 g-nál több.

A játékvezető a mérkőzést a kezében levő - 70 cm hosszú - zászlóval irányítja. A zászló rúdjának egyik végén fehér, a másik végén pedig fekete vászon van. A góljelzők egy-egy fehér és piros zászlót használnak. A mérkőzéseken a játékvezető és a góljelzők mellett két időmérő mőködik. Egyikük a titkári teendőket is ellátja.

Az egyik csapatnak kék, a másiknak fehér sapkát kell viselnie, kivéve a kapusokat, akik piros sapkát használnak. A sapkát az áll alatt szalaggal kell megkötni. Ha valamelyik játékos sapkája mérkőzés közben leesik, azt a játék legközelebbi megállításakor fel kell vennie. A sapkát elöl és hátul, vagy a két oldalán számmal kell ellátni. A számok magassága 10 cm. A számozás fehér sapkán kék (a kapus piros sapkáján is kék), a kék sapkán fehér (a csapathoz tartozó kapus sapkáján is fehér) színű.

A mérkőzés időtartama négy szakaszra oszlik, esetenként 5-5 percnyi tényleges játékidővel. A csapatok negyedenként helyet cserélnek. A negyedek közötti szünet időtartama 2 perc. A játékidőt a játékvezető kezdést jelző sípszavától kell számítani. A játék minden megállítását jelző sípszóra az órát is meg kell állítani - közben a játékosok szabadon változtathatják a helyüket - mindaddig, míg a játék újból meg nem indul. Kezdésnél és újrakezdésnél akkor kell az órát elindítani, amikor a játékvezető sípja megszólal. Minden más esetben akkor, amikor a dobást végző játékos kezét a labda elhagyta.

A kapus állva is védheti kapuját, tehát a medence fenekén állhat és járhat, onnan felugorhat. A kapus nem úszhat a pálya felezővonalán túl és nem érintheti az azon kívül levő labdát. A pálya középvonalán túl nem dobhatja a labdát, és ha ezt teszi, annak büntetése szabaddobás az ellenfél legközelebb állójátékosa javára onnan, ahol a labda a középvonalat keresztezte.

Ha a labda teljes terjedelmével áthaladt a két kapufa közötti kapuvonalon és előzőleg szabálysértés nem történt, gólt kell ítélni. Kezdés vagy újrakezdés után a labdát legalább kétjátékosnak kell érintenie a gól előtt. Nem érvényes a gól, ha a labdát ökölbe szorított kézzel ütötték az ellenfél kapujába.

Ha a kapus megkísérli, hogy védje a kapujába tartó labdát, mielőtt azt két játékos érintette volna, kísérlete nem számít második érintésnek. Ha a labda mégis áthalad a kapuvonalon, vagy pedig a kapufáról, vagy a kapusról lepattan, kidobást kell ítélni.

Gól viszont az, amikor a kapus az előzőleg legalább kétjátékos által érintett labdát kivédi, majd eldobás közben azt teljes terjedelmével a saját kapujába emeli.

Ha a labda - a kapufák közötti rész kivételével - teljes terjedelmével túljut a kapuvonalon és azt utoljára a védekező csapat valamelyik játékosa érintette, sarokdobást kell ítélni. Ezt a támadócsapatnak az a játékosa hajtja végre, aki a 2 méteres vonal jelzéséhez a legközelebb van azon az oldalon, amelyen a labda a kapuvonalon áthaladt. A sarokdobást a 2 méteres jelzéstől kell végrehajtani. Eközben - a védőcsapat kapusát kivéve - senki nem tartózkodhat a 2 méteres vonalon belül. Ha a kapust kiállították, sarokdobásnál a legközelebbijátékos foglalhatja el a helyét a kapusra vonatkozó jogok és korlátozások nélkül.

Ha a kapus a szabaddobás vagy kidobás végrehajtásakor kiejti kezéből a labdát, és mielőtt más játékos érintette volna, újból megszerzi, majd általa a labda a saját kapujába jut, sarokdobást kell ítélni. Sarokdobásból nem lehet közvetlenül gólt elérni.


Szabálysértések
A szabálysértések lehetnek egyszerűek és súlyosak.

Egyszerű Vétségnek számít: a medence alján állva cselekvőleg részt venni a játékban, vagy ott járni a játék folyamán (a kapust kivéve), megtámadás esetén a labdát a víz alá vinni, vagy a víz alatt tartani; az ellenfelet szabad mozgásában gátolni, vagy bármilyen módon akadályozni, ha a labda nincs birtokában, az ellenfél 2 méteres vonalán túl (belülre) úszni, vagy ott tartózkodni, kivéve a labda mögötti helyzetet; ha a kapus a labdát a felezővonalon túl dobja, a felezővonalon túl (kívülre) úszik, vagy az azon kívül levő labdát érinti; a labdát a csapat 45 mp-ig birtokolhatja, és ha ezen időn belül nem lő kapura, vagy az időt húzza.

Súlyos hibának számít: ha a játékos megfogja, lenyomja vagy visszahúzza ellenfelét, ha annak nincsen birtokában a labda; a 4 méteres vonalon belül minden olyan hiba, amely biztosnak látszó gólt akadályoz meg; ellenfelét megüti, megrúgja, vagy ilyen szándékú mozdulatot tesz. A súlyos hiba büntetése : szabaddobás a szenvedő fél javára és a vétkes játékos kiállítása, kivéve, ha büntetődobást (4 méterest) ítél a játékvezető. A kiállítás ideje újabban 1 perc, de súlyos sportszerűtlenség esetén a játékvezető a vétkest véglegesen is kiállíthatja cserével vagy anélkül. Az előbbi esetben a kiállított játékos helyét más foglalhatja el.

Szabaddobás

A dobást úgy kell végrehajtani, hogy a többi játékos láthassa, mikor hagyta el a labda a dobójátékos kezét. A szabaddobást végző saját magát is szöktetheti. Mihelyt a labda elhagyta a játékos kezét, játékban levőnek kell tekinteni. Időközben a többi játékos szabadon változtathatja a helyét.

Szabaddobás esetén is csak úgy lehet gólt elérni, ha a labdát előzőleg legalább két játékos (kivéve a kapusokat) érintette.

Ha a kidobás, sarokdobás, szabaddobás, büntetődobás vagy semleges dobás végrehajtása előtt - ún. holtidőben: amikor az óra nem jár - újabb hibát követnek el, a vétkes játékost ki kell állítani és az előző ítéletet kell végrehajtani.

Amennyiben a játék rosszullét, baleset, vagy más, előre nem látható ok miatt megszakad, vagy a játékvezető nem tudja megállapítani, hogy melyik csapat játékosa követett el. hibát, kikéri a labdát és bedobja a hiba elkövetésének helyére, mégpedig úgy, hogy miután a labda vizet ért, mindkét csapat játékosai egyforma eséllyel érhessék el azt.

A büntetődobás a 4 méteres vonal bármely pontjáról elvégezhető. Büntetőből közvetlenül, más játékos érintése nélkül is lehet gólt elérni. A labdát mezőnyjátékosnak csak azután szabad érintenie, ha az az eldobás után a kapufáról vagy a kapusról visszapattant.

A víz elhagyása

A játék tartama alatt a játékos nem hagyhatja el a játékteret, nem ülhet vagy állhat a lépcsőn vagy a medence oldalán. Kivétel: félidei szünet, rosszullét vagy baleset, végül a játékvezető engedélyével. Az a játékos, aki jogosan hagyta el a játékteret (a játékvezető engedélyével), a saját kapuvonalán keresztül ismét visszatérhet oda.

A vízilabdázás a legnehezebb labdajátékok egyike. A jó játékosnak valamennyi úszásnemben otthonosan kell mozognia. A magas színvonalú labdakezelés - mindkét kézzel, úszva vagy állva, illetve a vizet taposva - nagy vízbiztonságot és ügyességet igényel.
 
Forrás: