A sportág története

A sport 1954 óta ismert. Angliából származik. Majd Franciaországon keresztül az egész világon elterjedt sporttá vált. A szabályok folyamatosan fejlõdtek a sportág színvonalával együtt. Jelenleg a vizihoki az olimpiai bizottság által elismert sportággá vált. Európa és világbajnokságokat, valamint nemzetközi tornákat is szerveznek rendszeresen.
2000-ben Ausztráliában rendezték meg a 11. Vizihoki világbajnokságot, 2002 nyarán Calgary (Kanada) kerül sorra.
A világ sok országában ez egy elismert és népszerû tömegsport. Például ma Franciaországban több, mint 200 csapatot tartanak nyilván, ahol a bajnokságok több szinten kerülnek megrendezésre. Párizsban szinte minden uszodában tartanak edzéseket a nyilvános nyitvatartási idõ után. A vízihokit junior, szenior, férfi és nõi kategóriájú csapatok játsszák.

A vizihoki Magyarországon

A sportág 1995 óta létezik Magyarországon. Budapesten, Kecskeméten, Szolnokon, Egerben tömegsport jelleggel kezdõdött. Ezeket a csapatokat Budapesten a Ferencvárosi Technikai és Tömegsport Egyesület (FTTE) keretén belül mûködõ Egyszusz Vizihoki Klub koordinálja és látja el szakmai segítséggel. Edzõink több évig játszottak a francia nemzeti bajnokságokban, ezen túl versenybírói szakvizsgákkal is rendelkeznek.
1998 óta versenyszintre nõtte ki magát a magyar sportág. Nemzetközi tornákon vettünk részt. Sajnos a klubok jellemzõ problémája a befogadó uszodák hiánya. Ez részben pénzügyi okokra, részben a sport ismertségének hiányára vezethetõ vissza.
Ha nincs megfelelõ uszoda az edzésekhez, az a sportág elterjedését és a csapatok fejlõdését gátolja. Terveink között szerepel az utánpótlás nevelés elkezdése 10 éves kortól. Bázisnak az általános iskolákat tekintjük.

Szabályok

A vizihokit egy 25x15 méteres, legalább 2 méter mély medence alján játsszák.
Egy csapat 10 fõbõl áll. Ebbõl hat az aktív játékos és négy a csere. A meccs folyamán folyamatos a csere. Egy mérkõzés kétszer 15 perces félidõbõl áll. A játékosok uszonnyal, maszkkal és légzõcsõvel vannak felszerelve.
A játék lényege, hogy egy másfél kilós mûanyaggal bevont ólomkorongot a játékos az ütõjével az ellenfél 3 méteres kapujába juttassa.
Három bíró vezeti a mérkõzést. Ebbõl kettõ a vízben, egy - a fõbíró - a partról irányítja a játékot. A bírók kézjelekkel kommunikálnak. A fõbíró egy víz alatt is hallható hangjelzéssel állítja le, vagy indítja el a játékot.
A játék szabályai megengedik a kemény és energikus játékot, de határozottan fellépnek a durva, sportszerûtlen és passzív játék ellen. A szankció szabadlövés, büntetõ, vagy kiállítás is lehet.

Felszerelés

Egyéni felszerelés

uszony - lágy, sérülést nem okozó
osztott lencsés búvármaszk
légzõcsõ - lágy kivitelû
védõkesztyû - szilikongumi bevonattal
ütõ - vízben lebegõ anyagból, 10x30 cm-es keretbe kell beleférnie
egységes világos és sötét úszóruha
fülvédõs úszósapka - vízilabdás
korong - másfél kilós mûanyaggal bevont ólomkorongot

Csapat felszerelés

kapu - 2 db 3 m széles 2 mm vastag rozsdamentes acél
pálya szélét jelzõ oldalfal - 2 mm vastag rozsdamentes acél, 50 cm magas
hangjelzõ eszköz - víz alatt is hallható
bírói ruházat - sárga színû
nemzetközi szereplésekhez zászló
egységes megjelenést biztosító sportruházat