Sportjaink
Ezen az oldalon rövid ismertetőket találsz az egyes sportokról. Ha hiányzik a listából egy sportág ne habozz, írd meg nekünk és mi felvesszük.
L-S

Programok
Ha tudsz egy jó programot, oszd meg velünk is !
Intézmények
Név Telefon Város
Rózsadomb Bázis Sportegyesület 36 (20) 360 1601 Budapest II. kerület
Angyalföldi TTE 36 (1) 349 7989, 36 (20) 931 2661 Budapest XIII. kerület
K?bánya Sport Club 36 (1) 261 6710 Budapest X. kerület
Erzsébetvárosi Sportegyesület 36 (1) 351 7460, 36 (1) 351 7461 Budapest VII. kerület
Sirály Életmód Klub 36 (20) 973 8946, 36 (20) 955 9189 Budapest IV. kerület
További intézményekért kattints ide !
Ha ismersz egy jó intézményt, ajánld nekünk is !
Szektorlabda (Gombfoci)
Ebben a sportágban regisztrált csapatok száma: 1
Leírás
A Gombfoci születése

Magyarországon mindenki tisztában van azzal, hogy mi a gombfoci. A felnőtt férfi korosztálynak pedig biztosan van hozzá egy kedves története is. De valóban tudjuk, hogy mi is a gombfoci? Hát most elválik. Szövetségünk kötelességének érezte, hogy utána járjon a szektorlabda sportág népi játék előde, a gombfoci történetének.

A kutatás még folyik, de számos dologban már biztosak lehetünk. Ezeket osztja meg most veletek szövetségünk kutatásokat végző bizottsága.

Jelenlegi adataink szerint nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a gombfoci magyar találmány. Már az 1910-es évekből is vannak információink arról, hogy Magyarországon gombfociztak! Egy 25 évvel ezelőtt kiadott regény írója szerint 1911-ben már nagy gombfoci élet volt Budapesten. Néhány évvel ezelőtt pedig sikerült felkutatni egy igen idős bácsit, aki a bátyja 1918-ban vont be egy baráti társaságba, ahol ő már játszott. Nevezzük is nevén a társaságot: ez volt a Szektor Klub. Ez a társaság egyébként többet jelent számunkra egy régi baráti körnél. Ők alkották meg a később Magyarországon, majd világszerte elfogadott játékszabály legfontosabb elemét a passzolási szabályt, amit szektor szabálynak neveztek el. Végül a sportág és szövetségünk neve is innen származtatható! Valószínűsíthető, hogy a gombfoci a labdarúgás magyarországi megjelenésével és elterjedésével párhuzamosan alakult ki, vált népszerűvé elsősorban a városi gyerekek körében. A húszas, harmincas években, az akkori szórakozási lehetőségek között gyorsan hódított a játék, amit a foci népszerűségének emelkedése is segített. A Szektor Klubhoz hasonló társaságok gomba módra szaporodtak és spontán utcabajnokságokban, iskolabajnokságokban mérték össze tudásukat. Volt azonban egy nagy probléma: az egységes szabályok hiánya. Ahány ház, annyi szokás. Minden körnek meg volt a maga szabály. Ezért, ha két klub kihívta egymást, akkor oda-vissza vágó alapon dőltek el a csaták. Mivel mindig a házigazda szabálya az érvényes, a vendég szabályismerete hiányában érdekes eredmények születtek, ami természetesen a visszavágón megfordult. Így persze nehezen volt mérhető a tényleges tudás. Ennek vetett véget az egyik baráti kör vezetője, aki nyilvános értekezletet hirdetett meg a klubok vezetői számára 1958-ban a Kárpátia Étteremben. Az egyes becslések szerint több mint 200 megjelent gombozó vezető akkor és ott lefektette a versenyszerű gombfocizás alapjait! Vezetőséget választottak maguk közül, meghirdették az első semleges helyszínű Budapest Bajnokságot, majd később sor került az Országos Egyéni és az Országos Csapatbajnokság kiírására is. A klubok különféle játékszabályaiból egy egységes, ha vitatott is, de mégis csak országosan elfogadott játékszabályt alkottak meg, amely 1964-ben könyv formájában is megjelent. Ez a szabálykönyv olyan jól kiállta az idők próbáját, hogy ma is alapját képezi (a szektorszabállyal együtt) a jelenlegi nemzetközi játékszabályoknak! És ezután már semmi sem állította meg a versenyszerű gombozás országos elterjedését.

Így alakultak ki a gombfoci játékból a ma ismert versenysport alapjai, amit az első vezetőség asztali-labdarúgásnak keresztelt el.

A gombfoci sportággá válása

Mint az a gombfoci történetében olvasható, az 1960-as évektől kezdve igen aktív versenyrendszer alakult ki a magyar gombfocizásban. A gombfocizó klubok szabályos sportszövetségi rendszerben kezdtek működni, pont úgy, mint bármely más sportszövetség. Csupán a hivatalos elismertség hiányzott, az ezzel járó erkölcsi és anyagi elismeréssel együtt. Az ekkora már magukat asztali-labdarúgóknak nevező gombozók arról álmodtak, hogy egyszer majd az állam hivatalosan is sportként ismeri el az asztali-labdarúgást. Nemzeti Bajnokságuk eredményeit megírja a Népsport, válogatottat állíthatnak ki, és világbajnokságokon vehetnek részt. Az álmok megvalósítása érdekében levélben fordultak az akkor ilyen ügyekben illetékes Belügyminisztériumhoz, de szövetségalakítási kérelmüket válaszra sem méltatták. Hosszú évtizedek teltek el azzal, hogy az asztali-labdarúgók szinte földalatti sportmozgalomként léteztek, mindenféle állami támogatás, szponzor, vagy bármilyen más külső segítség nélkül. Ezek a nehéz idők megtanították a vezetőket okosan bánni szűkös eszközeikkel és ránevelték tagjaikat a társadalmi munka becsületére, a társadalmi munkások tiszteletére.

Azután 1989-ben nagy dolog történt! Az állam rendeletet adott ki a sportági szakszövetségek megalakulásával, működésével kapcsolatban. A gombozás vezetői felismerték a rég várt pillanatot és a rendelet alapján 17 klub megalakította a Magyar Asztali-labdarúgó Sportszövetséget 1989. szeptember 30-án Budapesten, a II. kerületi Hazafias Népfront székházában. Bejegyzési kérelmüket a Fővárosi Bíróság csak 1990-ben fogadta el, de ezzel sporttörténelmet írt. Mivel a Magyar Asztali-labdarúgó Sportszövetség bejegyző végzésére a szervezet tevékenységi köre megnevezéséhez az eljáró bíró jóvoltából a 'sport' szó került, így az asztali-labdarúgás ettől kezdve hivatalosan is sportnak számított!! Aki az egész folyamatot kitalálta, megszervezte, menedzselte, finanszírozta és az asztali-labdarúgás sportként való elismerését kiharcolta, megérdemli, hogy nevén nevezzük: ő volt Horváth Imre, akit a lelkes alapítók munkája elismeréseként a szövetség első elnökének választottak. Ezzel megkezdődött a gombfoci felnőtt kora.
 
Forrás: