Sportjaink
Ezen az oldalon rövid ismertetőket találsz az egyes sportokról. Ha hiányzik a listából egy sportág ne habozz,
írd meg nekünk és mi felvesszük.
L-S
Programok
Ha tudsz egy jó programot,
oszd meg velünk is !
Intézmények
További intézményekért kattints
ide !
Ha ismersz egy jó intézményt,
ajánld nekünk is !
Leírás
A sportág története:
A golyójátékok kezdete a civilizált társadalmakban az időszámítás előtti 5200-as évekre tehető, amikor egy abból az időből származó gyermekszarkofágban golyókat találtak. Ezt követően Nagy Sándor uralma alatt is említenek golyós játékot. Európában a rómaiak terjesztették el.
Franciaországban a katonák olyan lelkesedéssel játszották, hogy a játékot IV. Károly be is tiltotta, mert a túlzásba vitt játék a harcedzettség rovására ment. A tiltások ellenére a játék fejlődött, a helyi sajátosságoknak megfelelően alakult ki a lyoni, a provance-i és a rafle játék.
Ciotat-ban a golyójátékosok a Provance-i játékot gyakorolták.
Az egyik játékostárs, Jules le Noir, alsóvégtag bénulásban szenvedett és nem tudta a golyót 10 méternél távolabbra dobni. A társak alakították ki a pétanque szabályait, mely szerint mozdulatlan lábakkal (pieds tanqués = pétanque) kell a játékot játszani, 50 cm átmérőjű körből 6-10 méterre dobva a golyókat. A Ciotat-i polgárok átvették a szabályokat és "jeu de boules pieds tanqués" névvel illették. Ezt rövidítették le pétanque-ra.
Az első versenyt Ciotat-ban Ernest Petiot 1910-ben szervezte meg. 1945.január 16-án alakult meg a Francia Pétanque Szövetség (Federation France de Pétanque et Jeu Provencal) 5 területi bizottsággal. 1958.március 8-án alakult meg a Nemzetközi Pétanque Szövetség (Federation Internationale de Pétanque et Jeu Provencal) hét tagországgal (Belgium, Franciaország, Marokkó, Monaco, Olaszország, Spanyolország, Tunézia). 1985-ben alakult meg a Golyósportok Világszövetsége (Confédération Mondiale Sport Boules - CMSB), amely magába foglalja a Pétanque, a Lyonnaise és a Rafle Nemzetközi Szövetségeket. A CMSB 1986. október 15-én csatlakozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz.
Kivonatos játékszabályok:
Ezt a játékot a gyermekektől a nagypapáig minden korosztály játszhatja.
A játékosok saját szórakozásra, vagy versenyszerűen játszhatják a petanque-ot. A szabályok minden esetben azonosak. Szórakozásra játszott petanque-nál nincs szükség versenyigazolásra, versenybíróra.
Versenyszerű petanque esetében a verseny előtt a játékosoknak be kell mutatniuk a versenyigazolásukat a játékvezetőnek. Amennyiben a bíró, vagy az ellenfél kéri, az igazolást a játék megkezdése előtt be kell mutatni. Akinek az igazolása nincs rendben, a versenyben nem vehet részt.
A versenyszerű petanque-ot csak kimért pályán szabad játszani. A versenypálya nemzetközi és országos bajnokság esetén 15,0 méter hosszú és 4,0 méter széles. Egyéb hivatalos versenyek esetén a legkisebb pályahossz 13,0 méter, szélesség 3,0 méter. Szórakozásra játszott petanque esetében nem feltétlenül szükséges kimért pálya.
A pálya legyen vízszintes, tömör alsó réteggel, közepesen laza (de inkább tömör) 1,5 cm vastag 0/5 mm-es zúzalékos felső réteggel. Több pálya esetén a pályákat számozni kell.
A petanque-ot versenyeken csak olyan golyókkal szabad játszani, amelyek a nemzetközi szabályoknak megfelelnek.
Ezek a következők
:
* a golyó anyaga kizárólag fém;
* átmérője legalább 70,5 mm, legfeljebb 80,0 mm;
* súlya legalább 650 gramm, legfeljebb 800 gramm;
* a golyó legyen ellátva gravírozott címkével, mely tartalmazza a gyártó márkajelzését és a golyó súlyát. A címke legyen sértetlen. Sérült gravírozású golyóval játszani tilos, a sérült címkéjű golyóval játszó játékos a játékból kizárható.
* a golyóra a játékos a nevét rágravíroztathatja.
A szórakozásra játszott pétanque esetén szabályszerű golyók nem szükségesek, megfelelnek a gyártói márkejelzés és súly megjelölés nélküli golyók is.
Az Öcsi (célgolyó) fából, vagy műanyagból készül, átmérője minimum 25 mm, maximum 35 mm. A jól láthatóság érdekében élénk színűre be lehet festeni. Amennyiben játék közben a golyó, vagy az Öcsi megsérül, ugyan olyanra kell kicserélni, mint amilyen volt.
A játékra kijelölt számú pályán a játékosok pénzfeldobással döntik el a játékot kezdő csapatot, vagy játékost.
A nyertes csapat játékosa a pályán belül, annak szélétől és oldalától 1,0 méter távolságra rajzol egy minimum 35 cm, maximum 50 cm átmérőjű kört. Ebből a körből kell mindenkinek elvégezni a dobásokat. A dobó játékos lába a kör szélét nem érintheti. A játékos egyik lábát sem emelheti fel mindaddig, amíg a golyó talajt nem ér.
Indul a játék
A játék az Öcsi dobásával indul. A dobókörből az Öcsit legalább 6,0 méter, legfeljebb 10,0 méter távolságra kell kidobni a kezdő csapat játékosának úgy, hogy az Öcsi a pálya szélétől és más szilárd akadálytól legalább 1,0 méterre legyen. Amennyiben az eldobott Öcsi földetérés előtt bármihez (játékos, bíró, vezeték, stb.) hozzáér, a dobás érvénytelen és újat kell dobni. Sikertelen dobás esetén a játékosnak két javítási lehetősége van. Amennyiben a három kísérlet eredménytelen lenne, az Öcsit az ellenfél dobja ki, de a játékot akkor is a pénzfeldobást nyerő csapat kezdi. A játék úgy kezdődik, hogy a kezdő csapat egyik játékosa dob egy golyót, lehetőleg minél közelebb az Öcsihez. Ekkor az ellenfélnek még joga van kifogásolni az Öcsi nem szabályos helyzetét (túl közel van a pálya oldalához, szilárd akadályhoz, vagy nincs meg a 6,0 méteres minimum távolság, vagy több mint 10,0 méterre van a dobókörtől). Amennyiben a kifogás jogos, az Öcsit újra kell dobni. Nem kifogásolhatja az ellenfél az Öcsi helyzetét, ha a játékot golyó dobásával megkezdte.
A játék célja, hogy a saját golyóink minél közelebb legyenek az Öcsihez, mert azok érnek pontot. A verseny a 13. pont eléréséig tart, az a csapat nyer, aki előbb eléri. Minden golyó egy pontot ér. Az Öcsi közelében a játék során a dobó játékosnak egy csapattársa tartózkodhat, aki mutatja a dobott golyó becsapódási pontját. A játékosok és nézők a pálya szélén, vagy végén tartózkodhatnak.
A taktika alapjai
Pontozásos taktika: a versenyt kezdő játékos az Öcsi kidobása után dob egy golyót, lehetőleg minél közelebb az Öcsihez. Ezt követően az ellenfél játékosa dob, természetesen azzal a céllal, hogy az ő golyója legyen közelebb az Öcsihez. Amennyiben ezt a célt - akár több dobásból is - elérte, úgy ismét a kezdő csapat játékosa kísérel meg közelebb kerülni az Öcsihez. Így dobálnak felváltva, mindaddig, amíg el nem fogy mindkét csapat minden golyója. (Ezt nevezzük közelítésnek.)
Kilövéses taktika: a pályáról pontos dobással ki lehet ütni (lőni) az ellenfél golyóját, vagy az Öcsit. Az ellenfél golyójának kilövésekor a cél az, hogy az kerüljön távolabb az Öcsitől és ne legyen pontszerzési lehetősége, inkább a saját golyónk legyen közelebb az Öcsihez, mert az ér pontot.
Az Öcsit két módon lehet kilőni (értelemszerűen kijelölt pálya esetén):
Maradjon a kijelölt pályán belül. Ekkor a cél az, hogy az Öcsi az új helyén a saját golyóhoz legyen közelebb, mert így jutunk ponthoz, vagy pontokhoz.
Kerüljön a kijelölt pályán kívülre. Ekkor a pontok számítása a következő:
ha egyik csapatnak sincs a kezében dobásra váró golyó, úgy egyik csapat sem szerez pontot;
ha mindkét csapatnak van még a kezében dobásra váró golyó, úgy egyik csapat sem szerez pontot;
ha az ellenfélnek nincs a kezében dobásra váró golyó, úgy az a csapat, amelyik kilőtte az Öcsit, annyi pontot kap, amennyi dobásra váró golyó maradt a kezében.
A pontozásos és kilövéses taktikát lehet kombináltan is játszani attól függően, hogy melyik módszerrel lesz hatékonyabb és ponterősebb a játékunk.
A dobás végrehajtása
Az nincs meghatározva, hogy milyen testtartással (állva, guggolva, lehajolva) dobjuk el a golyót. Az viszont lényeges, hogy a golyó eldobása közben a lábat felemelni tilos mindaddig, amíg a golyó le nem esett a talajra. Állva, hajolva dobott golyó esetén a talajt a teljes talpnak érni kell, guggolva lábújhegyre lehet állni. Az sincs meghatározva, hogy a kéz milyen tartásban legyen dobás közben, viszont az un. alsó dobás jobban uralható, irányítható, míg a tekés mozdulat idegen a pétanque-tól. Nem tiltott, de nem szép! A versenyzőknek az Öcsi, vagy a golyó eldobása után egy perc idejük van a dobókörből a következő golyó eldobására. Ha az eldobott golyó pályán kívül áll meg, vagy a pályára kívülről jön vissza, ki kell venni a játékból, a pontozásba nem számít be és a továbbiakban nem dobható újra.
Pontok mérése
Mérni akkor kell, amikor a két csapatnak egy-egy golyója szabad szemmel nem megállapítható különbségű távolságra van az Öcsitől. A mérést az a játékos végzi, aki kételkedik a pontban. Ha a mérést végző játékos mérés közben megmozdítja az Öcsit, vagy a golyót, a pont annál a játékosnál van, aki az utolsót dobta. Ha a mérés ellenére a játékosok nem tudják eldönteni a pont sorsát, a versenybírót (vagy másik független személyt) kell kérni a pont megítélésére. A bírót mérés közben nem szabad zavarni, tőle legalább két méter távolságra kell lenni. Ha a pont kérdésében a bíró sem tud dönteni, pontot egyik játékos sem kap és az a játékos folytatja a játékot, aki utoljára dobott. A bíró, vagy a felkért személy döntését nem illik kétségbe vonni, a szavuk döntő!
Egyéb fontos szabályok
A dobókörben lévő játékost beszéddel, mozgással, vagy bármi más módon zavarni nem szabad. Az a játékos, aki ezt a szabályt nem tartja be, egy figyelmeztetés után a versenyből kizárható.
Minden játék megkezdése előtt a pálya talaját gereblyézéssel, elhúzással helyre kell állítani.
Verseny esetén a játékosoknak megfelelő öltözettel kell rendelkezniük, fürdőruhában vagy félmeztelenül versenyezni nem szabad. A szórakozásból játszott pétanque esetén is illik megfelelő, kultúrált öltözetet viselni.
Forrás: