Sportjaink
Ezen az oldalon rövid ismertetőket találsz az egyes sportokról. Ha hiányzik a listából egy sportág ne habozz, írd meg nekünk és mi felvesszük.
L-S

Programok
Ha tudsz egy jó programot, oszd meg velünk is !
Intézmények
Név Telefon Város
Sárvári Pétanque Club 36 (70) 317 3661 Sárvár
Komlói Petanque Club SE 36 (20) 297 5977 Komló
Téglás Pétanque SE. 36 (1) 453 837 Budapest III. kerület
Sárvári Sakk Club Petanque Szakosztálya 36 (30) 902 5582 Sárvár
Almásfüzit?i Sport Club 36 (34) 348 864 Almásfüzit?
További intézményekért kattints ide !
Ha ismersz egy jó intézményt, ajánld nekünk is !
Petanque
Leírás
A sportág története:

A golyójátékok kezdete a civilizált társadalmakban az időszámítás előtti 5200-as évekre tehető, amikor egy abból az időből származó gyermekszarkofágban golyókat találtak. Ezt követően Nagy Sándor uralma alatt is említenek golyós játékot. Európában a rómaiak terjesztették el. Franciaországban a katonák olyan lelkesedéssel játszották, hogy a játékot IV. Károly be is tiltotta, mert a túlzásba vitt játék a harcedzettség rovására ment. A tiltások ellenére a játék fejlődött, a helyi sajátosságoknak megfelelően alakult ki a lyoni, a provance-i és a rafle játék.

Ciotat-ban a golyójátékosok a Provance-i játékot gyakorolták. Az egyik játékostárs, Jules le Noir, alsóvégtag bénulásban szenvedett és nem tudta a golyót 10 méternél távolabbra dobni. A társak alakították ki a pétanque szabályait, mely szerint mozdulatlan lábakkal (pieds tanqués = pétanque) kell a játékot játszani, 50 cm átmérőjű körből 6-10 méterre dobva a golyókat. A Ciotat-i polgárok átvették a szabályokat és "jeu de boules pieds tanqués" névvel illették. Ezt rövidítették le pétanque-ra.

Az első versenyt Ciotat-ban Ernest Petiot 1910-ben szervezte meg. 1945.január 16-án alakult meg a Francia Pétanque Szövetség (Federation France de Pétanque et Jeu Provencal) 5 területi bizottsággal. 1958.március 8-án alakult meg a Nemzetközi Pétanque Szövetség (Federation Internationale de Pétanque et Jeu Provencal) hét tagországgal (Belgium, Franciaország, Marokkó, Monaco, Olaszország, Spanyolország, Tunézia). 1985-ben alakult meg a Golyósportok Világszövetsége (Confédération Mondiale Sport Boules - CMSB), amely magába foglalja a Pétanque, a Lyonnaise és a Rafle Nemzetközi Szövetségeket. A CMSB 1986. október 15-én csatlakozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz.

Kivonatos játékszabályok:

Ezt a játékot a gyermekektől a nagypapáig minden korosztály játszhatja.

A játékosok saját szórakozásra, vagy versenyszerűen játszhatják a petanque-ot. A szabályok minden esetben azonosak. Szórakozásra játszott petanque-nál nincs szükség versenyigazolásra, versenybíróra.

Versenyszerű petanque esetében a verseny előtt a játékosoknak be kell mutatniuk a versenyigazolásukat a játékvezetőnek. Amennyiben a bíró, vagy az ellenfél kéri, az igazolást a játék megkezdése előtt be kell mutatni. Akinek az igazolása nincs rendben, a versenyben nem vehet részt.

A versenyszerű petanque-ot csak kimért pályán szabad játszani. A versenypálya nemzetközi és országos bajnokság esetén 15,0 méter hosszú és 4,0 méter széles. Egyéb hivatalos versenyek esetén a legkisebb pályahossz 13,0 méter, szélesség 3,0 méter. Szórakozásra játszott petanque esetében nem feltétlenül szükséges kimért pálya.

A pálya legyen vízszintes, tömör alsó réteggel, közepesen laza (de inkább tömör) 1,5 cm vastag 0/5 mm-es zúzalékos felső réteggel. Több pálya esetén a pályákat számozni kell.

A petanque-ot versenyeken csak olyan golyókkal szabad játszani, amelyek a nemzetközi szabályoknak megfelelnek.
Ezek a következők
:
* a golyó anyaga kizárólag fém;
* átmérője legalább 70,5 mm, legfeljebb 80,0 mm;
* súlya legalább 650 gramm, legfeljebb 800 gramm;
* a golyó legyen ellátva gravírozott címkével, mely tartalmazza a gyártó márkajelzését és a golyó súlyát. A címke legyen sértetlen. Sérült gravírozású golyóval játszani tilos, a sérült címkéjű golyóval játszó játékos a játékból kizárható.
* a golyóra a játékos a nevét rágravíroztathatja.

A szórakozásra játszott pétanque esetén szabályszerű golyók nem szükségesek, megfelelnek a gyártói márkejelzés és súly megjelölés nélküli golyók is.

Az Öcsi (célgolyó) fából, vagy műanyagból készül, átmérője minimum 25 mm, maximum 35 mm. A jól láthatóság érdekében élénk színűre be lehet festeni. Amennyiben játék közben a golyó, vagy az Öcsi megsérül, ugyan olyanra kell kicserélni, mint amilyen volt.

A játékra kijelölt számú pályán a játékosok pénzfeldobással döntik el a játékot kezdő csapatot, vagy játékost.

A nyertes csapat játékosa a pályán belül, annak szélétől és oldalától 1,0 méter távolságra rajzol egy minimum 35 cm, maximum 50 cm átmérőjű kört. Ebből a körből kell mindenkinek elvégezni a dobásokat. A dobó játékos lába a kör szélét nem érintheti. A játékos egyik lábát sem emelheti fel mindaddig, amíg a golyó talajt nem ér.

Indul a játék

A játék az Öcsi dobásával indul. A dobókörből az Öcsit legalább 6,0 méter, legfeljebb 10,0 méter távolságra kell kidobni a kezdő csapat játékosának úgy, hogy az Öcsi a pálya szélétől és más szilárd akadálytól legalább 1,0 méterre legyen. Amennyiben az eldobott Öcsi földetérés előtt bármihez (játékos, bíró, vezeték, stb.) hozzáér, a dobás érvénytelen és újat kell dobni. Sikertelen dobás esetén a játékosnak két javítási lehetősége van. Amennyiben a három kísérlet eredménytelen lenne, az Öcsit az ellenfél dobja ki, de a játékot akkor is a pénzfeldobást nyerő csapat kezdi. A játék úgy kezdődik, hogy a kezdő csapat egyik játékosa dob egy golyót, lehetőleg minél közelebb az Öcsihez. Ekkor az ellenfélnek még joga van kifogásolni az Öcsi nem szabályos helyzetét (túl közel van a pálya oldalához, szilárd akadályhoz, vagy nincs meg a 6,0 méteres minimum távolság, vagy több mint 10,0 méterre van a dobókörtől). Amennyiben a kifogás jogos, az Öcsit újra kell dobni. Nem kifogásolhatja az ellenfél az Öcsi helyzetét, ha a játékot golyó dobásával megkezdte.

A játék célja, hogy a saját golyóink minél közelebb legyenek az Öcsihez, mert azok érnek pontot. A verseny a 13. pont eléréséig tart, az a csapat nyer, aki előbb eléri. Minden golyó egy pontot ér. Az Öcsi közelében a játék során a dobó játékosnak egy csapattársa tartózkodhat, aki mutatja a dobott golyó becsapódási pontját. A játékosok és nézők a pálya szélén, vagy végén tartózkodhatnak.

A taktika alapjai

Pontozásos taktika: a versenyt kezdő játékos az Öcsi kidobása után dob egy golyót, lehetőleg minél közelebb az Öcsihez. Ezt követően az ellenfél játékosa dob, természetesen azzal a céllal, hogy az ő golyója legyen közelebb az Öcsihez. Amennyiben ezt a célt - akár több dobásból is - elérte, úgy ismét a kezdő csapat játékosa kísérel meg közelebb kerülni az Öcsihez. Így dobálnak felváltva, mindaddig, amíg el nem fogy mindkét csapat minden golyója. (Ezt nevezzük közelítésnek.)

Kilövéses taktika: a pályáról pontos dobással ki lehet ütni (lőni) az ellenfél golyóját, vagy az Öcsit. Az ellenfél golyójának kilövésekor a cél az, hogy az kerüljön távolabb az Öcsitől és ne legyen pontszerzési lehetősége, inkább a saját golyónk legyen közelebb az Öcsihez, mert az ér pontot.

Az Öcsit két módon lehet kilőni (értelemszerűen kijelölt pálya esetén):
Maradjon a kijelölt pályán belül. Ekkor a cél az, hogy az Öcsi az új helyén a saját golyóhoz legyen közelebb, mert így jutunk ponthoz, vagy pontokhoz.
Kerüljön a kijelölt pályán kívülre. Ekkor a pontok számítása a következő:
ha egyik csapatnak sincs a kezében dobásra váró golyó, úgy egyik csapat sem szerez pontot;
ha mindkét csapatnak van még a kezében dobásra váró golyó, úgy egyik csapat sem szerez pontot;
ha az ellenfélnek nincs a kezében dobásra váró golyó, úgy az a csapat, amelyik kilőtte az Öcsit, annyi pontot kap, amennyi dobásra váró golyó maradt a kezében.

A pontozásos és kilövéses taktikát lehet kombináltan is játszani attól függően, hogy melyik módszerrel lesz hatékonyabb és ponterősebb a játékunk.

A dobás végrehajtása

Az nincs meghatározva, hogy milyen testtartással (állva, guggolva, lehajolva) dobjuk el a golyót. Az viszont lényeges, hogy a golyó eldobása közben a lábat felemelni tilos mindaddig, amíg a golyó le nem esett a talajra. Állva, hajolva dobott golyó esetén a talajt a teljes talpnak érni kell, guggolva lábújhegyre lehet állni. Az sincs meghatározva, hogy a kéz milyen tartásban legyen dobás közben, viszont az un. alsó dobás jobban uralható, irányítható, míg a tekés mozdulat idegen a pétanque-tól. Nem tiltott, de nem szép! A versenyzőknek az Öcsi, vagy a golyó eldobása után egy perc idejük van a dobókörből a következő golyó eldobására. Ha az eldobott golyó pályán kívül áll meg, vagy a pályára kívülről jön vissza, ki kell venni a játékból, a pontozásba nem számít be és a továbbiakban nem dobható újra.

Pontok mérése

Mérni akkor kell, amikor a két csapatnak egy-egy golyója szabad szemmel nem megállapítható különbségű távolságra van az Öcsitől. A mérést az a játékos végzi, aki kételkedik a pontban. Ha a mérést végző játékos mérés közben megmozdítja az Öcsit, vagy a golyót, a pont annál a játékosnál van, aki az utolsót dobta. Ha a mérés ellenére a játékosok nem tudják eldönteni a pont sorsát, a versenybírót (vagy másik független személyt) kell kérni a pont megítélésére. A bírót mérés közben nem szabad zavarni, tőle legalább két méter távolságra kell lenni. Ha a pont kérdésében a bíró sem tud dönteni, pontot egyik játékos sem kap és az a játékos folytatja a játékot, aki utoljára dobott. A bíró, vagy a felkért személy döntését nem illik kétségbe vonni, a szavuk döntő!

Egyéb fontos szabályok

A dobókörben lévő játékost beszéddel, mozgással, vagy bármi más módon zavarni nem szabad. Az a játékos, aki ezt a szabályt nem tartja be, egy figyelmeztetés után a versenyből kizárható.

Minden játék megkezdése előtt a pálya talaját gereblyézéssel, elhúzással helyre kell állítani.

Verseny esetén a játékosoknak megfelelő öltözettel kell rendelkezniük, fürdőruhában vagy félmeztelenül versenyezni nem szabad. A szórakozásból játszott pétanque esetén is illik megfelelő, kultúrált öltözetet viselni.
 
Forrás: