Mi a különbség a műugrás és a toronyugrás között?

A műugrás rugalmas deszkákról zajlik. Ezek lehetnek 1 méter és 3 méter magasságban. Versenyeken az 1 és 3 méteres számok külön vannak.
A toronyugrás szilárd felületről történik 5 méter, 7,5 méter és 10 méter magasságból. A toronyugrás versenyen egy szám, vagyis elméletileg bármelyik magasságból végrehajthatók az ugrások - természetesen az előre leadott program szerint. Itt azonban vannak bizonyos megkötések: egyrészt Olimpián és világbajnokságokon csak 10 méterről lehet versenyezni. Másrészt ifjúsági szinten B kategóriában (14-15 évesek) csak 5 és/vagy 7,5 méterről, míg A kategóriában (16-18 évesek) már mindhárom magasságról lehet versenyezni.

Mi a szinkronugrás?

Szinkronugrásnak nevezzük azt, amikor két ugró egyszerre hajt végre ugrást. Ez lehet ugyanaz az ugrás, vagy váltott ugrás esetén a versenyzők megegyező forgásszámú (pl. 2.5 fordulat) és megegyező testtartású (pl. csuka) de váltott irányú (pl. az egyik ugró előre a másik delfin) ugrást hajtanak végre.
A szinkronugrás először 2000-ben a Sydney-i olimpián szerepelt az olimpiai sportok között. A honlap menüjében baloldalon a "Galéria" pont alatt találhatók hazai versenyzőkről készített szinkronugrás képek.

Van e érvénytelen ugrás?

Érvénytelen ugrásnak (0 pont) minősül az ugrás, ha az előre megnevezett ugrástól az ugró negyed szaltóval vagy többel illetve negyed csavarral vagy többel eltér. Például ha 3 és fél előre szaltó helyett 3 és negyedet ugrik, vagyis hasra esik. Vagy hátra másfél szaltó 2 és fél csavar helyett, csak 2 és negyed csavart ugrik, tehát csavar hibás az ugrás. Továbbá érvénytelen az ugrás akkor is (és 0 pontnak minősül), ha mást ugrik, pl. negyed csavarral vagy fél-egy szaltóval többet vagy kevesebbet csinál a versenyző. Ilyenkor az ugyan talán önmagában egy létező, de már másik számú ugrás, tehát a versenyben mindenképp érvénytelen.

Sérülésveszélyes e a műugrás?

Nem jobban mint bármilyen más sport. A versenyzőknek szigorú szabályokat kell betartani, soha nem ugorhatnak edzői felügyelet nélkül, nehogy véletlenül valaki alájuk ússzon. A legtöbb helyen a műugró medencék el vannak különítve, így abban idegen nem tartózkodhat. Ugrás után a medencéből a legrövidebb úton ki kell úszni.
A magasabb szintekről történő ugrások esetén túl- vagy alulfordulás esetén, vagyis ha az ugró hasra vagy hátra érkezik nagyot "üthet" a víz. Emiatt a versenyzők csak akkor mennek magasabbra, ha már elég kontrollal ugranak. A Hajós Alfréd uszoda szabadtéri műugrómedencéjében van úgynevezett habosító rendszer, ami azt jelenti, hogy buborékoltatni lehet a torony alatti vizet, hogy új ugrás esetén rontáskor se üssön akkorát a víz.

Fiúk és lányok ugyanazokat az ugrásokat tanulják-e?

Igen. Együtt is edzenek, de a versenyeken természetesen külön vannak a fiú és lány versenyszámok. Ijúsági és felnőtt szinten a fiúknak általában egy ugrással többet kell a versenyeken teljesíteni, és általában (az erejüknél fogva) nehezebb ugrásokat mutatnak be. Szinkronugrásban nincs vegyes páros.

Mi az a kis "törülköző" amit a műugrók rendszeresen használnak a medence körül?

Itthon "vileda"-nak (mivel hasonló, nagyon magas nedvszívó képességű anyagból van, mint a közismert konyhai törlőkendő), külföldön "sammy"-nek (mert Sammy Lee, Greg Louganis, egykori nagyon sikeres többszörös olimpiai bajnok edzője vezette be használatát) nevezik. A funkciója az, hogy az ugrók a medencéből kijőve szárazra tudják magukat törölni. Erre két okból van szükség: egyrészt hogy ne fázzanak vizes testtel, másrészt a szárazra törölt test kevésbé csúszik, ami az ugrásindításnál és a csuka illetve hokk pozíció tartásánál nagyon fontos.

Lehet e ugrás közben "korrigálni", mint ahogy azt például a korcsolyában látjuk.

Nem lehet, mert ha a versenyző nem a verseny előtt írásban leadott sorrendben a megadott ugrásokat mutatja be, akkor érvénytelen lesz az adott ugrás. Vagyis nem lehet "korrigálni" - nem lehet pl. két és fél fordulatos ugrást csinálni 3 és fél fordulatos helyett ha mondjuk érzi hogy nem fog "kijönni". Ilyenkor - legyen az akár a legtökéletesebben kivitelezett két és fél fordulatos ugrás is, akkor is 0 pontos lesz, mivel érvénytelen. Az érvénytelen ugrásról fentebb már szó volt.

Ugyanakkor edzés során természetesen van ilyenfajta korrigálásra lehetőség: amennyiben érzi az ugró hogy az ugrás nem fog "kijönni", korábban "kinyithat", és egy fordulattal kevesebb de jó ugrást tud teljesíteni, és megfelelő pozícióban a vízbe érkezni.

Milyen ugrásfajták léteznek?

Hat ugrás csoport létezik.
1, Az előre ugrások, amikor a versenyző előre, a vízzel szemben áll ki az elugróhely végére, és elugrás után előre forog.
2, A hátra ugrásoknál a versenyző a víznek háttal áll ki az elugróhely szélére és elugrás után hátra forog.
3, Az Auerbach ugrásoknál az ugró a vízzel szemben áll ki és elugrás után hátrafelé forog.
4, A delfin ugrásoknál az ugró háttal áll ki a vízhez képest és elugrás után előrefelé forog.
5, Csavar ugrások - a test hosszanti tengelye mentén történő forgások. Bármely forgás iránnyal kombinálható.
6, Kézállás ugrások. Kézenállásból 3 féle forgás irányba (előre, hátra és Auerbach) indított szaltók és csavarok.
Kézenállás ugrások csak toronyból vannak. A többi 5 fajta ugrást mind deszkáról, mind toronyból ugorják.

Mi az a loncs?

Angolul 'launch'-nak, magyarul loncsnak mondjuk az a derékra szerelhető "vastag övet," melynek segítségével az új ugrások tanulása könnyebbé válik. A loncs két oldalt csigákkal az elugróhely fölötti mennyezetre van erősítve. A két kötél végét az elugróhely mellett álló segítő fogja. Ha a segítő meghúzza a kötelet, a loncsban lévő ugrót a magasba emeli. Ennek szerepe az ugrások tanulásánál az, hogy az ugrás végén az ugrót a segítő csak lassan (vagy egyáltalán nem) engedi le. Így lassítva, a leérkezés félelme nélkül lehet tanulni az ugrásokat. Loncsot többnyire gumiasztal fölé szerelnek, de van deszka fölé szerelhető is, (így az ugrót beengedik a vízbe.) Létezik gumis loncs is, amikor segítő nélkül dolgozik az ugró, a gumi csak lassítja a mozgását. Sajnos Budapesten nincs loncs, így versenyzőink külföldi edzőtáborokban tudják csak ezt az igen hasznos eszközt igénybevenni.

Miből áll egy tipikus műugró edzés?

Különböző műugró edzések léteznek. Van amikor alapozásnál a partról a legegyszerűbb gyakorlatokat nagy darabszámmal gyakorolják az ugrók. Van amikor egy-egy új ugrás tanulásánál az egész edzés ennek előkészítésére megy el, és talán csak 3 új kisérlet történik. Van verseny előtti edzés, amikor minden verseny ugrásból csak 2-3db-ot ugranak a versenyzők. Az év folyamán talán a legtöbbször olyan edzés van, amikor rövid kispartos bemelegítés után 2-3 féle ugrást készítenek elő és gyakorolnak egész edzésen az ugrók.
A vizi edzéseken kívül rendszeresen vannak tornatermi (erőnléti és rugalmasságot fejlesztő) foglalkozások, időnként gumiasztalos edzések, valamint a válogatott versenyzők számára balett és tánc is a mozgáskoordináció és kivitelezés fejlesztésére.