Sportjaink
Ezen az oldalon rövid ismertetőket találsz az egyes sportokról. Ha hiányzik a listából egy sportág ne habozz, írd meg nekünk és mi felvesszük.
G-K

Programok
Ha tudsz egy jó programot, oszd meg velünk is !
Intézmények
Név Telefon Város
Tiszaligeti Városi Körcsarnok 36 (56) 377 124 Szolnok
ELTE Sporttelep 36 (1) 206 5390 Budapest XI. kerület
Budaörsi Diák Sportegyesület 36 (23) 420 608 Budaörs
Mazsi Hungarospa Sportcentrum 36 (30) 263 7971 Hajdúszoboszló
Móricz Tornaterem 36 (62) 556 440 Szeged
További intézményekért kattints ide !
Ha ismersz egy jó intézményt, ajánld nekünk is !
Kosárlabda
Ebben a sportágban regisztrált csapatok száma: 2
Leírás
Egy nagyon népszerű sport: a kosárlabda

Gondoltad volna, hogy a kosárlabda őse már ezer éve is népszerű játék volt Közép-Amerikában? Persze azóta némiképpen változott ez a sport, de a lényeg ugyanaz: egy gömb alakú golyót kell beledobni egy gyűrűbe.

Annak idején a Yucatán félszigeten élő tolték indiánok nehéz gumigolyóval játszottak és a mai palánknak nevezett tárgy akkor egy súlyos kőgyűrű volt, amit hét méter magasra helyeztek. Az igazság az, hogy nem volt könnyű beletalálni a gyűrűbe, így a játék az első "kosárig" ment, de így is órákig eltarthatott. Az indiánok nagyon komolyan vették ezt a sportot. Úgy gondolták, hogy a játékkal az isteneknek tisztelegnek, így, ha valaki rosszul játszik, súlyos bűnt követ el, ezért halállal kell fizetnie.
Később enyhültek a szabályok. Elmaradt az áldozatbemutatás, de egy furcsa szabály évszázadokig fennmaradt. A győztes dobást elérő játékos igényt tarthatott a nézők ruháira, ékszereire. Az egykori krónikás epésen jegyzi meg, hogy a győztes dobás után a nézők pillanatok alatt eltűntek és bezárkóztak házaikba.
Sokan úgy gondolják, hogy ez a játék mégsem tekinthető a kosárlabda ősének és ők James tanár urat tartják a játék atyjának. Ugyanis 1891-ben a massachusettsi Springfieldben gyümölcsöskosarat erősített az iskola falára és tanítványait arra biztatta, hogy ebbe próbálják beledobni a labdát. A gyerekek, akik a téli hónapokban nagyon unalmasnak tartották az állandó tornagyakorlatokat egy új játék után vágyakoztak, amely legalább annyira érdekes, mint a foci. Ezért nagy izgalommal fogadták Naismith tanár úr ötletét és hamar megszerették a játékot. A kosárlabda elnevezés onnan származik, hogy a tanár úr gyűrű gyanánt két dobozt rendelt az iskolának, de a dobozok helyett sárgabarack kosarak érkeztek.
Volt azonban, aki nem annyira örült az új játéknak és ő nem volt más mint az iskolaszolga, neki ugyanis minden "kosár" után a létrán felmászva kellett lehoznia a labdát. Biztosan ő találta ki, hogy ki kellene vágni a kosár fenekét. Mekkora találmány és minő igazságtalanság, hogy az iskolaszolga neve feledésbe merült... Az első bemutató mérkőzést 1891. december 21-én játszották le.

Azóta sok dolog változott. Eltűnt a nehéz kőgyűrű, a nehéz gumilabda. Minden eszköz könnyebbé vált. A játék sem vérre megy és nem is az első kosárig, hanem a 2x20 perc játékidő végére minél többször kell beletalálni a gyűrűbe. A játékot már ne az istenek vigyázzák, hanem két bíró, akik közül az egyik a játékosokkal, a másik pedig a játéktér szélén rohangál és sípol és eszeveszettül mutogat különböző dolgokat, amit a legkisebb kosarasok is hamar megértenek. Pl. ha a bíró ökölbe szorított kézzel, fellendíti a karját, az bizony azt jelenti, hogy valaki szabálytalankodott és egy játékos ezt mindössze 4x követheti el egy meccs alatt, mert az ötödiknél végleg ki kell állnia a játékból. Ha azonban hármat mutat, az bizony egy három pontos kosarat jelent, ami a kezdőknél még igen gyakori.
A szabályok 4 évenként változnak, de a lényeget játék közben könnyen el lehet sajátítani.

Ez a játékot több millió gyerek gyakorolja naponta szerte a világon. A fiúk után a lányok, az egyetemisták után a fiatalabbak is kedvet kaptak a játékhoz. Gomba módra szaporodtak a csapatok. A vetélkedés vágya létrehozta a különböző bajnokságokat. A nemeket és a korcsoportokat szétválasztották, és nemzetközileg egységes szabályokkal tették versenyzésre alkalmassá a kosárlabdát.

A játék hamarosan az egész világon elterjedt. Egymás után alakultak a nemzeti szövetségek, rendszeressé váltak az olimpiai, kontinens- és világversenyek.
A korai időkben is voltak sztárok, jó példa erre a 195,5 cm-es magasságával akkoriban óriásnak számító Joe Lapchick. Volt olyan nap, hogy négy meccset játszott, négy különböző ligában, s így akár egy nap alatt is megkereshette évi bérleti díját. Az 1936-os berlini olimpiára négy világrész 22 csapata nevezett. Magyarország kezdettől fogva a sportág élvonalában szerepelt, mind a férfi-, mind a női versenyeken.
Napjainkban majdnem minden iskolában van kosárcsapat és sokszor a lányok és a fiúk is kedvelik ezt a sportot. Szerencsére a játszótereken is egyre több palánkot látni és a foci helyett is egyre gyakrabbak a kosárlabda közvetítések.
Néhány éve az magyar kosárlabdázók közül Dávid Kornél nevét említik a legtöbbet, hiszen neki sikerült elérnia azt, hogy az NBI-ben játszhat, a Chicago Bulls csapatában, többek között Michael Jordan csapattársaként.

Remélem, te, aki ezt a cikket olvasod, ha nem is kosarazol, de találtál egy sportot, amivel gyakran foglalkozol. Nagyon fontos a sport ahhoz, hogy egészséges élj. Ha szereted a kosárlabdát és nagyratörő álmaid vannak, akkor csak bátorítani tudlak, hiszen már Kornélnak is sikerült, miért ne lehetnél te a következő?
Ha úgy érzed, nem vagy elég magas ehhez a játékhoz, de nagyon ügyesen játszol, akkor sem szabad elkeseredned, hiszen az irányító játékosnak nem kell nagyon magasnak lenni, de fontos, hogy jól taktikázzon és ügyesen irányítsa a csapatát.
Kosárra fel!
 
Forrás: