Sportjaink
Ezen az oldalon rövid ismertetőket találsz az egyes sportokról. Ha hiányzik a listából egy sportág ne habozz, írd meg nekünk és mi felvesszük.
G-K

Programok
Ha tudsz egy jó programot, oszd meg velünk is !
Intézmények
Név Telefon Város
Tabán Gyeplabda és Padlólabda Alapítvány 36 (20) 334 3375 Budapest I. kerület
Szent László Gimnázium Diáksport Egyesülete 36 (30) 645 9338 Budapest X. kerület
Soproni Gyeplabda Egyesület 36 (30) 916 8498 Sopron
ROSCO Sport Egyesület 36 (30) 992 8821 Budapest XX. kerület
Pedagógus Hoki Klub Sportegyesület 36 (20) 935 0821 Budapest XIII. kerület
További intézményekért kattints ide !
Ha ismersz egy jó intézményt, ajánld nekünk is !
Gyeplabda
Leírás
A gyeplabda

Ismered a gyeplabda nevű játékot? Egyáltalán, mi jut eszedbe, ha meghallod ennek a sportnak a nevét? Nekem bizony nem az izgalmas olimpiai közvetítések rémlenek fel, amikor kikiabáltam a lelkemet a szurkolásban, ha néhány filmélmény, amelyek Indiában játszódnak és az arisztokrata hölgyeket, urakat mutatják, akik fehér öltözetbe ütögetik egy fával a labdát, miközben a rabszolgák frissítőket szolgálnak fel.

Nem állok messze a valóságtól, hiszen Magyarország nem nagyon érdeklődik ez iránt a sport iránt. A II. világháború után teljesen megpróbálták eltemetni, mert úgy gondolták, hogy ez az elnyomók sportja.
Pedig a berlini olimpián hatodik volt a magyar gyeplabdaválogatott, ami igen szép teljesítmény, hiszen nálunk a sport, csak 1908-ban indult, akkor is csak azért, mert hó hiányában a hokeysok csak a gyepen tudtak gyakorolni, ezért elhatározták, hogy kipróbálják ezt a máshol oly nagyon kedvelt sportot.
Bizony nagyon későn került hozzánk el a gyeplabda. Az első emlékeket egészen a időszámításunk elött 4000-ből ismerjük a nílusvölgyi sírfaragásokról.
Abban az időben úgy tűnik, a világ minden táján felfedezték az akkori emberek, hogy milyen jó móka is a labdás játékok különböző ütős változata. A Nílusnál az emberek ugyan még csupán a kavicsokat ütögették, de Kínában, Perzsiában és az aztékoknál már labdát használtak.
Az indiánoknál igencsak nagyszabású társadalmi esemény lehetett ez a sport, hiszen egyszerre 50-en játszották különböző nyereménytárgyakért. Ekkoriban a a játékosoknak nemcsak a labda megjátszása volt a cél, hanem az ellenfél kiütése is.

Franciaországban a 12. században a játékot már "Crosse"- és "Hoquet"(jelentése:pásztorbot)-nak nevezték. Az angol HOCKEY szó ebből ered. Ekkor már a játék célja az volt, hogy a másik csapat egy kijelölt pontjába (lehetett zászló, kör, lyuk) kerüljön a labda.
1861 óta játsszák a mai formában (nagy nyílt terepen, formáravágott ütővel és labdával). 1875-ben a londoni Tedington Club leírja és ezáltal rögzíti illetve modernizálja a szabályokat.
1908-ban a gyeplabda teljes jogú olimpiai sportággá vált, de ekkor még csak a férfiak játszhattak. A hölgyeknek több mint hetven évet kellett várniuk, mire 1980-ban a gyeplabda női változata is ott lehetett a moszkvai olimpián.

Már említettem, hogy a magyar gyeplabda indulása egy másik sport pótlásaként indult, de aztán 1928-ban megrendeztük az első magyar gyeplabdabajnokságot, majd kijutottunk az EB-re, később a 38-as Berlini Olimpián a magyar válogatott már győzni tudott Belgium és USA ellen, majd kikapott Japántól valamint Indiától, így a hatodik helyen végzett. A sportág magyar történetében ez volt eddig a legnagyobb nemzeti sikerünk.
Nem csoda, hiszen nálunk - bár egyre több egyesület létezik, összesen hét az országban - még az alapvető feltételek sem adottak. Mindössze 2 és fél éve van egyetlen igazi műfüves pályánk Budapesten.

A játék

11-11 játékos kerget egy labdát, illetve a csapatoknak van 1-1 kapusuk, akik a kapujukat védik a labdától. A játékban egy hosszú nyelű faütőt használnak, aminek a vége lapos. Ezzel a lapos végével ütögetik a labdát az ellenfél kapuja felé. A labdát nem szabad kézben vinni, rúgni vagy eldobni. Nem baj, hogyha az ember hozzáér vagy megfogja, de szépen le kell ejteni a földre, mégpedig nem jó messzire elhajítva, hanem csak függőlegesen lefelé.
A játék régen sok sérülést okozott, ezért a játékosok több védőfelszerelést is hordanak, ezenkívül pedig a szabályokat sokat szigorították az évszázadok alatt.
A játék elég fárasztó, hiszen rengeteget kell szaladni és terelgetni a labdát, ami jóval megerőltetőbb, mint mikor a jégen csúszik az ember.
Ha szeretnéd a szívósságodat kipróbálni vagy az állóképességedet növelni, ez a sport egészen biztosan mindkettő célnak megfelel majd.
Ha még többet szeretnél megtudni játékról, a felszerelésről, a szabályokról vagy az egyesületekről, látogass el a www.magyar.sport.hu/sport oldalra, ahol a labdás sportok között megtalálod.
 
Forrás: