A sportágat három nagyobb részre bonthatjuk: pool, snooker, karambol. A játék kezdetéhez csupán a szabályokkal kell mindenkinek tisztában lennie, különösebb gyakorlást nem igényel a játék. A szabályokat természetesen mindenki tudja, a gond csak az, hogy mindenki másként. Ezért általában közel félórás alkudozás után, kompromisszumok sorozata után kezdődnek a játékok. Rosszabb esetben - ha gurítások közben kezdik el a szabályok alapjait lefektetni - éles szócsatákat vívhatnak egymással az ellenfelek.

A karambol a biliárdnak egy kevésbé ismert változata. A játék érdekessége, hogy lyuk nélküli asztalon játsszák, és mindössze három golyó kell hozzá. Természetesen ebből az egyik a fehér, melynek a biliárd minden változatában központi jelentősége van: ezzel kell mozgásba hozni a többi golyóbist. A játék lényege az, hogy minden golyó - sárga és piros színű - koccanjon egymással. Ekkor egy pont jár a játékosnak, aki mindaddig lökhet, amíg nem hibázik. Ebben az esetben az ellenfél hosszú percekig szuggerálhatja ellenfelét, ami a profiknál természetes dolog - csak az amatőröknél ritka esemény.

Magát a karambolt három játéknemre oszthatjuk fel: szabad, egy falas és három falas játékra. Az első lényegét az előzőekben már érintettük. A másik kettőé annyiban tér el, hogy a falat is érintenie kell a fehér golyónak, értelemszerűen az egy falasnál egy, a három falasnál pedig három alkalommal. A falak és a golyók érintésének sorrendje lényegtelen a pont odaítélése szempontjából. Egy feltétel van csupán, hogy az utolsó falérintésnek a poén megszületése, azaz az utolsó golyóérintés előtt kell bekövetkeznie. A játék addig tart, amíg az egyik játékos el nem éri a játéknemtől függő ponthatárt, ami a szabadnál négyszáz, a három falasnál pedig negyven pont. Mivel a három falas karambol a leglátványosabb, nagy világversenyeken ennek a játéknak a győzteseit jutalmazzák a legnagyobb pénzdíjakkal.

A sportág leglátványosabbnak és talán legnehezebbnek is mondható ága a snooker. Ez a karambolhoz annyiban hasonlít, hogy ezt is golyókkal és dákóval játsszák (no ja, majd lángossal meg mobiltelefonnal!). Szinte minden szabály más. A játék immáron a mindenki által jól ismert hatlyukú pályán zajlik. Huszonegy golyó meg persze a fehér szükséges ahhoz, hogy a snookert játsszuk. Ebből tizenöt piros és hat egyéb színű. Ezt a hatot hívjuk színeseknek, melyekhez különböző pontértékeket rendelünk kettőtől hétig. A golyók értékük szerinti növekvő sorrendje a következő: sárga (kettő), zöld (három), barna (négy), kék (öt), rózsaszín (hat), fekete (hét). A játék elején a tizenöt pirostól kell leggyorsabban megszabadulni, mégpedig úgy, hogy ezek után le kell menni egy színes golyónak is, persze minél értékesebb színes golyót sikerül belökni, annál több pontot kap a játékos. A piros golyó után önmagában egy pont jár. Miután sikerült egymás után egy pirosat és egy színest belökni, a színest mindig visszahelyezik a pályára. Ha lement az összes piros, akkor kezdődhet el a színesek végleges eltüntetése, de ezt csak emelkedő számsorrendben lehet megtenni. Ha valaki hiba nélkül végigcsinálja az egészet úgy, hogy az ellenfél nem is szerzi meg a lökéshez való jogot, és mindig a legértékesebb színest helyezi a lukba, akkor 147 pontot érhet el. Ezt "perfect game"-nek nevezik. Ha viszont hibázik az egyik játékos, és a fehéret is leviszi, akkor az ellenfél jutalompontokat kap, aszerint, hogy a másik melyik színest lökte be a lukba, azzal a megkötéssel, hogy minimum négy pontot mindig meg kell adni. A pontokat folyamatosan számolják, és ha már nincs matematikai esély arra, hogy a vezetésre álló játékost a másik behozza, akkor megnyertnek kell tekinteni a meccset. Hivatalos versenyeken tizennyolc győztes partiig játszanak.

A biliárd harmadik nagy szakága a pool. Ez a legpopulárisabb, amatőr szinten leginkább kedvelt biliárdfajta. A snookertől első pillantásra leginkább abban különbözik, hogy tizenöt golyót használnak, amelyből az egyik a fekete a maradék fele pedig csíkos illetve teli. Itt is három fajta játéknemet különböztethetünk meg. Az egyik a 14/1-es, amelynek a lényege, hogy minden golyót le kell lökni a pályáról, és minden golyó értéke egy pont. Az nyer, aki előbb ér el egy meghatározott ponthatárt, például 120 pontot.

A másik a nyolcas játék, aminek a szabályaira azért érdemes részletesebben kitérni, mert ez az, ami a köztudatban, mint "biliárd" leginkább elterjedt, ezt játsszák versenyzés céljából a műkedvelők. Sokszor már a golyók asztalon való elhelyezésével gondok merülnek fel, és viták alakulnak ki. Pedig egyszerű. A háromszögben elhelyezet golyók közül az egyik szélen telinek, a másikon csíkosnak kell lenni, a harmadik sarokba pedig az egyes golyónak kell kerülnie, amíg a fekete pedig középen legyen. Miután az egyik játékos valamelyik golyót a lukba lőtte - csíkost vagy telit - azzal a fajta golyóval van, ezeket kell mind belökni. Ha az összes lekerült a pályáról, jöhet a fekete. A feketénél pedig be kell mondani előre, hogy melyik lukba szánjuk. Ha nem oda sikeredik, vagy ha idő előtt tesszük el, elveszítjük a játékot.

A harmadik játéknem a kilences. Ha a nyolcast az amatőrök kedvencének nevezhetjük, akkor nyugodtan kijelenthetjük, a versenyszerűen sportoló biliárdosok körében a kilences a favorit. Ennek is egyszerű szabályai vannak. Rombusz alakban kilenc golyót elhelyeznek a pályán úgy, hogy elől az egyes, középen pedig a kilences legyen. A játék célja, hogy mindig a legkisebbet kell érinteni, majd minél nagyobbat belökni. Így amint belökik a kilencest, vége a meccsnek.